A víz szabályozása, felhasználása és fölösleges és káros vizek elvezetése az a műszaki tevékenység, amit a vízépítés kategóriába sorolhatunk. A vízépítési projektek alapvető sajátossága, hogy a többi építőipari tevékenységekhez képest, sokkal nagyobb a természettel való kapcsolatuk, mivel az éghajlati és időjárási tényezőkön túl az élővízfolyások vízjárása, a talajvízszint elhelyezkedése és időbeni változása uralja ezt a tevékenységi területet.
A beruházás célja a Tisza holtágak vizes élőhelyeinek helyreállítása volt, úgy, hogy azok megőrizzék a természeti jellegüket. A projekt, amely közel 80 hektár területet érintett, az 1, 3, 4 holtágak kotrását, tanösvény kialakítását és a holtágak vízutánpótlását szolgáló tiszai vízkivételi mű létrehozását foglalta magába.
Az 1-es holtág volt a legnagyobb beavatkozásnak kitett terület. Közel 54.000 m3 száraz mederkotrásra volt szükség, amely előtt mintegy 120.000 m3 vizet kellett lecsapolni. Ezenfelül kiemelten fontos feladat volt az ott élő halállomány teljes áttelepítése. Az 1-es holtághoz kapcsolódóan egy tanösvény (gyalog- valamint cölöpösvény kialakításával) is kialakításra került 2500 méter hosszon, ahol lehetőség van a teljes élővilágot, madárlesekkel kiegészülve bemutatni.
A 3. és 4. holtágak esetében a holtágon nem végeztünk teljes vízlecsapolást csak a meglévő vízszintet csökkentettük. A 3-as holtágnál elvégzendő kotrás mennyisége körülbelül 15.000 m3, míg a 4-es holtág esetén fő feladat volt egy úgynevezett övárok kialakítása, ami 17.000 m3 mennyiséget jelentett.
A holtágak közötti vízkormányzó műtárgyakat is felújítottuk, emellett az egész holtág rendszer vízutánpótlását biztosító tiszai vízkivételi műtárgyat is megépítettük.
A projekt célja az volt, hogy az árvízszintek magasságának csökkentését szolgáló, töltésekkel körülhatárolt, szabályozható töltő és ürítő műtárgyakkal rendelkező tározó létesüljön a Közép-Tisza vidékén. A kivitelezés alatt jelentős régészeti leletcsoportot tárt fel a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, amely múzeumba került.
A tározó több szempontból is jelentős fejlesztés volt a Duna Aszfalt által: elsősorban az árhullámok árvízszintek alatt való tartásához járult hozzá, másrészt lehetőséget teremtett a természeti adottságokhoz jobban alkalmazkodó tájgazdálkodásra.
Mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztése
Gyula és környéke (Mályvád) / Magyarország
2013 - 2015
2013 tavaszán kezdődött meg a mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztése, amelybe beletartozik a meglévő árvízi tározók rekonstrukciója, töltésfejlesztés, öltéskorona burkolatépítés és vízhozam mérő pontok kivitelezése.
Tiszakécske város belterületi árvízvédelmi töltésének megépítése
Tiszakécske / Magyarország
2012 - 2015
Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése, Szolnok város térségi fejlesztése a jobb parti árvízvédelmi szakaszon
Szolnok / Magyarország
2012 - 2014
